A Baba Patika 2017. áprilisi számában Egzotikumok a konyhában - A chia mag és az útifűmaghéj címmel megjelent cikkemben egy új sorozatot indítottam arról, hogy vajon az újfajta, még szinte egzotikusnak ható összetevők adhatók-e a babáknak, ha igen, kb. mikortól (tekintve, hogy a hivatalos protokollok nem térnek ki ilyen részletességgel ezekre az alapanyagokra), milyen kedvező vagy éppen nem várt hatásuk lehet, ami befolyásolja adhatóságukat a babatáplálás során. A címből már kiderült az első két egzotikum neve. Ez alkalommal ezekkel foglalkozom, a teljesség igénye nélkül, a többit a cikkben leírtam (a gyógyszertárakban ingyenesen elérhető a magazin).

Napjaink divatétele (?), a chiapuding. Forrás: littlebroken.com 

Találkozásom a chiamaggal

2014 október végén volt szerencsém pár napot Párizsban tölteni, ahova a SIAL nevű élelmiszeripari világkiállítás miatt utaztam. A számtalan szakmai érdekesség mellett a chia mag volt az egyik nagy újdonság, amivel akkor találkoztam először. Ezt követően itthon is nagyon felkapott és egyre népszerűbb élelmiszerré vált a chia mag. Kicsit úgy éreztem, ehhez magam is hozzájárulhattam azzal, hogy a magyar dietetikusok szakmai lapjában, az Új DIÉTÁ-ban én is beszámoltam róla (a linket ld. alább). 

A SIAL-on készített fotóim egyike, s egyben az a termékminta, ami révén itthon elsőként tapasztalhattam meg, milyen is az a chiapuding. Nekem bejött, bár nyilván elsősorban az ízesítésen múlik, milyen lesz.

Mit érdemes tudni a chia magról?

Az ajakosok családjába tartozó chia mag (Salvia hispanica L.), más néven azték zsályamag Közép- és Dél-Amerikában, jellemzően Mexikóban őshonos, évelő növény, amely az aztékok és a maják alapvető élelmiszere volt a Kolumbusz előtti időkben. Beltartalmi értékeit tekintve elsősorban kedvező zsírsav- és rosttartalma emelhető ki. Jelentős nedvszívó, gélképző képessége révén sokféle felhasználási módja lehetséges. Elsősorban az ételek sűrítésére, dúsítására, de akár a tojás helyettesítésére is alkalmas. A gluténmentes étrendben is felhasználható ezen funkciók betöltésére. Nem csodaszer! A kevés és kis esetszámon végzett vizsgálatok nem igazolták ugyanis érdemi, kedvező hatásait a testtömeg-csökkentő étrendben, illetve a szív-ér rendszeri kockázati tényezők csökkentésében. Allergén tulajdonságai jelenleg nem ismeretesek, de a szezámmagra és a földimogyoróra allergiás egyének számára körültekintéssel alkalmazandó. (Forrás: Saját cikkem az Új DIÉTÁ-ban) 

Magára valamit is adó gasztroblog vagy receptgyűjtemény szinte nem is létezhet ma már a chiapuding nélkül, hogyan is élhettünk nélküle eddig?! :-) Ha előző este beáztatjuk (tejbe, joghurtba, növényi tejbe, ki mibe), akkor másnap reggelre készen is van a szinte instant reggeli, emiatt én magam is kedvelem. Persze a negatív hangok is napvilágra jutottak, mely szerint és némileg leegyszerűsítve a helyzetet, azon a vidéken, ahol a chia eddig egy gazdaságos táplálék volt (a szegényebbek eledele), ma már egyre nagyobb belőle a hiány, hiszen más, távoli országokba kerül a termés legjava és ez feltornázta az árát az eredeti hazájában is. Ezen azért érdemes elgondolkodni...

Mit érdemes tudni az útifűmagról?

Az Indiában és Pakisztánban őshonos Ispaghula, Isabgol vagy Psyllium Husk, a Plantago ovata cserje magjainak héját takarja ez a kifejezés. Lényegében nem más, mint egy vízben oldódó rost, ami folyadék hatására nyálkás gélt képez. Rosttartalma - nem véletlenül - igen jelentős (70-80%), ebből ered a legtöbb jó és óvatosságra intő hatása is (mindenből megárt a sok). Ha megfelelő mennyiségű folyadékkal fogyasztjuk (például beáztatjuk), akkor az így képződő gélszerű anyag többek között segíthet a székrekedés megelőzésében, kezelésében, ill. az LDL-koleszterinszint kedvező irányú csökkentésében, vagy éppen a csökkentett energiatartalmú étrend részeként az étvágy, éhség szabályozásában is szerepet kaphat (de persze ez sem fogyaszt!). Az útifűmaghéjjal jól sűríthetők a levesek, főzelékek, és gluténmentessége révén a lisztérzékenyek (cöliákiások) is sikerrel alkalmazhatják a tésztakészítésnél a sikér helyettesítésére. Maximális napi adagja kb. 5 kávéskanál (12,5 g), amit érdemes több adagra osztva elfogyasztani. 

Találkozásom az útifűmaghéjjal

Néhány éve egy munkahelyi karácsonyára az egyuk kedvenc édességemmel, a tiramisúval készültem. De mivel nincsen nagyobb, lezárható tetejű, négyszögletes üvegtálam, ezért arra gondoltam, hogy egy kapcsos tortaformába öntöm majd a masszát. Igen ám, de mi lesz, ha kikapcsolom a formát, és szétfolyik a végeredmény? Persze habfixálóval is meg lehetett volna oldani a dilemmát, de ekkor jött egy dietetikus barátnőm mentőötlete, az útifűmaghéjliszt. Addig nem igen foglalkoztam ennek a létezésével, de jó alkalomnak tűnt, hogy egy természetesebb zselésítő-, kötőanyagot próbáljak ki és a sütemény se vesszen kárba. Nos, a végeredmény talán túlságosan jól is sikerült, mivel az arányokkal meg nem voltam teljesen tisztában, és a kelleténél rostdúsabb, eléggé laktató tiramisú lett a történet vége. Amit aztán persze egy sima, kisebb fém tepsiben vittem el a bulira, biztos, ami fix alapon (szóval a kapcsos tortaformában azért mégsem bíztam annyira). A bátrabbak kipróbálhatják, de érdemes előtte "kititrálni" az útifűmaghéjliszt mennyiségét, hogy ne legyen sok a jóból... 

Bababarát-e a chia mag és az útifűmaghéj?

Nehéz jól felelni, mivel nincs arra vonatkozó hazai szakmai protokoll (de még külföldi sem), hogy mikor vezessük be a hozzátáplálás során a chia magot vagy éppen az útifűmaghéjat, ezért inkább csak tapogatózok, logikusan gondolkodva. Amire jutottam: mindkettő nélkülözhető, de mindkettőnek van előnye is. A chia például jól sűrít, ez egy diagnosztizáltan cöliákiás baba esetén előnyös tulajdonság, ha a finomlisztet szeretnénk helyettesíteni, míg az útifűmaghéjliszt ugyanezen hatása mellett a makacs székrekedést oldhatja fel (bár erre más rostforrások is képesek, sőt). Viszont a chia esetén a fulladásveszély állhat fenn, ha nem adunk mellé elég folyadékot, tehát akkortól javasolnám, amikor már önállóan biztonsággal nyel a baba, ezért ennek az időzítése részben egyéni is. Az útifűmaghéjlisztnél a gyártók a hat év alattiaknak nem javasolják a termék fogyasztását (a csomagolás alapján), ami valahol reális is, mert túladagolva éppenséggel pont székrekedést, bélelzáródást is okozhatna, ha szintén abba a hibaba esnénk, hogy nem adnánk mellé elég folyadékot. Persze egyéni döntés, felelősség és szoros odafigyelés mellett adható hamarabb is, ha már a gabonakorpa, zöldségek-gyümölcsök, hüvelyesek rosttartalma nem lenne elég...

Ha a hozzátáplálásra és a már nagyobb kisgyermekek táplálására kerül a sor, első körben próbálkozzunk a már jól ismert alapanyagokkal (zöldségek, gyümölcsök, gabonák és így tovább...), majd amikor ezeket már jó ízűen elfogadja a baba, és egyre színesebben, változatosabban eszik, akkor idővel próbálkozhatunk az "egzotikusabb" finomságokkal is. De lehetőleg ne döntsünk divatból vagy külső nyomás hatására abban, hogy mi kerüljön a tányérjára!  

Ajánlott források és további ajánlott olvasnivaló a témában:

Schmidt Judit: A sokoldalú chia mag, Új DIÉTA XXIV. évfolyam 1. szám, 25. oldal.

Brada Kitti: Az aztékok ősi kincse. Hetek, 2015. 08. 28. (XIX/35) (Ebben "megszólalok" én is.)

Meleg Sándor (Alimento): Chia. 

Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal: Szigorú szabályai vannak a „chia mag” (aztékzsályamag) forgalmazásának

Zahra Barnes: The Health Risk Of Chia Seeds You Need To Know About?